Újból előkerítettem a rizses bödönt, a fehér lapot, a jegyzetfüzetet és a nagy nehezen lecsillapított elmét. Ahogy korábban a hexagramomból kiolvastam, türelemmel vártam, hogy történjen valami jó. Hát azt hiába vártam. A héten a főnököm rekordot döntött letolás és munkakiosztás terén, és bár a kua által igényelt csapatösszetartásban nem volt hiba, mert azért a kolléganők segítettek valamennyire a terhek elviselésében, így, hogy minden feladat az én vállamra került, kicsit megcsappant a fontos személy sorsjavító eljövetelébe vetett optimizmusom. Tudom, tudom, türelem meg a rózsa, de ez a hét olyan hosszú volt már eddig is, hogy elfogyott minden türelmem. Tudni szerettem volna, meddig várjak még ölbe tett kézzel – hát megkérdeztem.

Gondos rizsszórogatás árán sikerült összehoznom alsó trigramba egy Kunt (három yin vonal, 8, 6 és 4 rizsszemből), felsőbe pedig egy Kent (két yin, felül pedig egy yang, 4-8-5), és a második vonal jellemez engem legjobban. Bizakodóan lapoztam fel a könyvet a 23. hexagramnál, de amint elolvastam a Po kuát jellemző két szót, elfogyott az örömöm: széthullás, repedezés. Az útmutató kevésbé érintett negatívan, miszerint „Széthullás. A jelen időszak nem megfelelő utazásokra”, de csak mert nem is terveztem utazást. Alapvetően a hanyatlást október-november hónaphoz társítják, amelyet aztán december-januárban újjászületés követ, de nem kizárt, hogy én júniusban is széthullhatok. De a könyv megnyugtat: ebből a helyzetből mindig az újjáéledés és megújult növekedés a következő lépés, és a hanyatlással előbb-utóbb mindenkinek szembe kell néznie. Hurrá. A kuában az öt yin képviseli a hátráltató erőt, az egy szem yang pedig az erény – rossz arány, egyedül nem tudja feltartóztatni az ártó erőket, tehát nekem sem szabad szembeszállnom, vetélkednem a gonosszal (ez lenne a főnököm?), hanem csak az energiámat gyűjtögethetem az elkövetkezendő időkre, de semmilyen vereséget sem kell ezzel elismernem. Ha önmérsékletet gyakorlok, semmi nem rengetheti meg lélekjelenlétemet. Ez bizony nehéz lesz!

A második vonal tovább sötétíti a képet: „Hasadás az ágylábak felső részeinél. Veszély.” – azaz az ártalom közelebb lopózik, miért maradnék kegyetlen emberek közelében? Hát, mert nem merek felmondani. A konkrét útmutató is azt mondja, hogy munkakeresés terén ne számítsak nagy dolgokra. Na, hát ezért maradok, kedves kettes vonal!

És bízok benne, hogy lassan eljön már az újjáéledés ideje!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.